Tehát , tagadhatatlanul boldog voltam,szinte semmi más nem járt az eszemben csak hogy újra vele lehessek.  Ekkor az előző srácnak is feltűnt hogy hanyagolom... Egy alkalommal megkérdezte az akkori legjobb barátnőmet hogy nekem már van másik? És rá kérdezett a srác nevére.... Ezt elmondta nekem baránőm.. és nagyon meglepődtem , mert ugyan történtek félreérthető dolgok , de nem hittem volna hogy ez őt így érinti.. így már biztos volt hogy ő is érzett irántam , de ekkor már mást szerettem...

A padtársam sajnos az a lány volt aki az előző srácra rá szállt. Akkor még a barátomnak hittem őt , de irigy volt a boldogságomra... egy alkalommal elmondtam neki nagy vonalakban hogy mi történt , de ő elárul. Mivel tényleg tagadhatatlanul szerelmes voltam ez sok mindenkinek feltűnt...., már ekkor is sejtették egy jó páran hogy valami " nem stimmel " velem. Egy alkalommal a fiúk megkérdezték a padtársam hogy én kibe vagyok szerelemes... Ekkor ő ugyan virág nyelven... de elmondta nekik... innen kezdődtek a bonyodalmak...

A rá következő szünetben a fiúk akaratunk ellenére szembesítettek minket a sráccal.. én próbáltam terelni... és azt hazudni hogy ő az unoka öcsém és úgy szeretem mint testvért, de nem hitték el , minden képpen ki akarták deríteni mi is van. Egymással szemben állva , őt is és engem is lefogtak... Megkérdezték hogy mi szeretjük egymást...( nekik ez csak egy játék volt.. egy csíny..) de nekünk ez jelentette a mindent.. Szóval megkérdezték.. , próbáltam neki mondani hogy mondja azt hogy csak unokatesók vagyunk , de szegényt olyan váratlanul érte a dolog .. hogy azt sem tudta hirtelen mit mondjon... Viccesen azt mondta.. ami akkor egy reklám szlogenje volt.. " Ki vagy te ? Nem is ismerlek..." Összetört a szívem... bár tudtam csak zavarában mondta , de éreztem valami meg fog változni.... Ő ezt így már nem tudta felvállalni... Ő is rosszul érezte magát mert egyáltalán nem úgy érzett ahogy azt akkor kijelentette... megpróbált kiengesztelni.. épp valakivel kergetőzött , és odajött , a hátam mögé elbújni... ahogy a hátamhoz ért valami hihetetlen érzés kerített hatalmába.. amit addig ,és az óta sem éreztem... forróság öntötte el a testem... az érintésébe egész testemben beleborzongtam és ez percekig tartott.. szinte megszólalni sem tudtam... Nagy nehezen kinyögtem neki remegő és elgyengült hangon.. muszáj ezt? Egyszerre volt gyönyörű az érzés , és hihetetlenül fájdalmas is.. Akkor már éreztem , ez volt az utolsó... Elveszítem. :(

Szomorú idők következtek számomra.... ő meg sem közelített.. ha elmentünk egymás mellet a folyosón nem voltak már azok a szemezések...ő pedig el kezdett inkább a lányokkal foglalkozni... Ahogy ezeket láttam megszakadt a szívem. Az osztályuk a miénk mellett volt. minden szünetben kinn voltam az osztályterem előtt és búslakodtam.. Azt mondja barátnőm, ne szomorkodj folyton hidd el ha azt látja annál rosszabb. Igaza volt.

Volt olyan eset amikor egy csajjal flörtölt, én és a barátnőm az osztály ajtajában  álltunk , ők pedig előttünk a lánnyal... A lányt megölelte és közben az én szemembe nézett... Erre megkérdeztem barátnőmet... Láttad ezt? Nem mondtam el neki mit kellett volna látnia , megkérdetem , mit láttál ? Hogy biztos lehessek benne nem csak én láttam, Barátnőm azt mondja... A lányt ölelte és közben a te szemedbe nézett...

Tudtam , neki sem jó ez de nem tehet mást... próbált élni , mint addig de engem mellőzve ha akarta , ha nem.

Volt hogy megelégeltem a helyzetet , és féltékennyé tettem, csak hogy tudjam .. még szeret , mind az ellenére ami történt. Kiszemeltem egy fiút , vele flörtöltem jó ideje , bár olyan szinten nem érdekelt.... Az én kis szerelmem ezt sokszor látta.. de küzdött magában hogy mit tegyen  a történtek ismeretében. De egy alkalommal megelégelte és mi közben a fiúval flörtöltem.. teljesen váratlanul elrántott tőle és azt mondta , velem is foglalkozz már.

Ekkor kissé elszaladt velem a ló , mert megkérdeztem tőle, miért ? És folytattam tovább a másik sráccal.. De mind ezt csak azért mert ez előtt ő is megtette ezt velem.

Mind ez után , eltávolodtunk egyikünk büszkesége sem lanyhadt , bár ez az érzelmeinkel sem volt máshogyan... Ez után ő heteket hiányzott a suliból azt sem tudtam mi van vele... és egyre közeledett a ballagásom napja.

Amikor újra visszajött a suliba , megkérdeztem tőle , kapok majd tőled képet, hogy emlékezzek rád ? Azt mondta nem.... Kérdezem... Fogok hiányozni ? Nem válaszolt.... :(

Így telt az idő míg el nem jött a fényképezkedés napja...

Akkor váratlanul megkérdezte tőlem ,adok e neki fényképet... Én azt mondtam neki , minek és ezzel ott hagytam. Ez után már nem találkoztunk. Leballagtam..Az a nap volt életem legszörnyűbb napja.. Elvesztettem , csak mert bíztam valakiben akiben nem szabadott volna...

Ez után a középiskolás éveimben is csak őt szerettem, ami fura dolog mivel ez már csak plátói volt....

De az első szerelem , amit sosem felejtek az ő volt, ő mutatta meg nekem , mi az , szeretni és szeretve lenni...

A későbbiekben még történtek kisebb dolgok... azokról is mesélek még majd.