2010 augusztus 23.
Onnan hogy tegnap este felébredtem , nem is tudtam aludni. csináltam mindenféle hülyeséget amit ilyenkor szoktam... eltelet , nem igen aludtam aztán mennem kellett reggel a munkaügyre... Ami után hazajöttem találkoztam Imivel , tök rendes srác , Jó barát. Ez után hazajöttem.
Elvileg diétázom mert az utóbbi időszakban visszajött pár kiló amit le kellett adnom , de haza érve anyuék vettek ilyen gyorsbüfés cuccokat... na a diétámnak annyi is volt xD.
A kis drágám ma nem hívott , nem tudom nem haragudott e meg a miatt amit az utóbbi levelemben írtam neki , hogy miért van olyan rossz önmagáról. Írtam neki egy jó éjt sms-t remélem nem hagragszik...
2010. augusztus 25.
A tegnapi nap is egy nagy szar volt. Szinte egész nap aludtam. Most írtam a kincsemnek sms-t hogy elengedem. Ő pedig írta hogy nem akar engem elengedni de napról napra jobban beleszeretek Ok , írtam neki hogy rendben , és mindenféle cinizmus nélkül azt kívánom neki hogy legen boldog és ami bennem marad az pedig már legyen az én keresztem. Végtelenül szomorú vagyok. nagyon fáj. Nem kell már nekem senki! Elegem van !
Őt szeretem és kész. Egyedól maradtam... újra , a magányommal.
Miért nem lehet engem szeretni?
Nem akarom megint ezt érezni......
Beyonce - Broken hearted girl by cvetozar_vd
Folytatás következik......
2010. augusztus 26.
Levelek és sms-ek halmaza amit már küldtem neki , de ez úttal úgy éreztem hogy tényleg ez lesz az utólsó. Este felhívott , mert elolvasta a legutóbbi levelem amiben leírtam , hogy elengedem őt , mert úgy éreztem hogy csak teher vagyok számára , és hogy csak kínzom.
Amikor felhívott és megkérdezte hogy ezt komolyan gondolom e , meglepődtem , mert azt hittem hogy ő ezt akarja . De ezek szerint nem... Nem jutottunk dűlőre , mert ő szerette volna ha barátok lennénk , de én meg szerelmes vagyok belé.
Ezt a beszélgetés részemről még sok e-mail követte , amire nem válaszolt. Azt gondolta , hogy ha nem ír nem válaszol , idővel elfelejtem, engem akart kímélni .... de a szerelmet elfelejteni nem ilyen egyszerű.
Bolond módon úgy voltam a dolgokkal , hogy jó ,azt mondom neki hogy legyünk barátok és titokban fogom szeretni , ez előtt elmagyaráztam neki hogy miért nem szeretném ha ez így lenne...... Sajnos a végletek embere vagyok , és mivel szerelmes vagyok belé , nem tudnám barát ként kezelni , mert az olyan semleges lenne számomra.. szeretni vágytam , Ez után az "álca " levelem után felhívott és teljesen általános dolgokról beszéltünk.... amikor kérdezett , minden szava a szívembe hasított ... olyan semmilyen volt ez a beszélgetés . A végén amikor elköszöntünk .. ez úttal nem úgy búcsúzott hogy puszi baby vagy ahogy addig, hanem egy egyszerű sziával . Úgy éreztem elhagy minden erőm, a szívem összeszorult a torkom összeragadt , nehéz volt a lélegzet vétel is de egy elhaló halk , remegő hangú sziával , én is elbúcsúztam tőle.Ez után megint csak jött a sírás és az érzések amik nála viszonzásra már sosem találnak majd.
2010.szeptember 22.
Ezt az időszakot nagyon nehezen vészeltem át ,ezért is a nagy ugrás az időben, augusztusról szeptemberre , kellett egy kis idő mire feldolgozom. Ez az időszak tele volt bőgésekkel , nem találtam a helyem és nagyon nehezemre esett feldolgozni , hogy bár szeretem de el kell engedjem. Ezt a naplót úgy kezdtem el hogy teljese idáig már papírra vetettem, de most ahogy olvasom amit még ezen kívül leírtam , hihetetlenül drámai és pesszimista érzéseket tár fel. Igaz, szeretem őt , de ha ő nem szeret engem , el kell engednem.
Nem bántott , nem volt velem tiszteletlen , sőt... Ilyen emberrel mint ő , még idáig nem találkoztam. Olyan dolgokat tett meg, szinte még ismeretlenül amit egy idegen nem tesz. Hogyan lehet valakiben ilyen szinten bízni ? Ez volt a legfőbb dolog amiért a legnehezebb őt elengdnem. Ez egy olyan dolog ami sajnos melegek közt irtó ritka , de meg kell tennem. Így neki is jobb lesz :'(
Utolsó kommentek