A tegnap este....

Alig vártam hogy feljöjjön msn-re az én kis egyetlenem , aztán jött :) Sok meglepivel készültem neki , hogy tudassam vele mit érzek iránta , nagyon örült neki , aztán beszélgettünk, mindig flörtöl olyan kis huncut de úgy szeretem. Aztán eszembe jutott hogy muszáj lesz megbeszélnünk hogy hogyan szeretnénk ezt mert én igazság szerint, hát szóval nagyon megszerettem amennyire csak ezt ilyen helyzetben lehet. Ha csak arra gondoltam , hogy másé lehet csak mert távol vagyunk , kikészültem. Aztán felvetettem neki hogy hogyan lesz ez így ? Először ő sem és én sem tudtuk mi legyen... kínomban el kezdtem bőgni... De aztán mondta hogy ő velem szeretné megélni azt amiről álmodozik. Innentől kezdve mindenre képes vagyok....

Nem lesz számunkra akadály , érzem hogy ő lehet az akire vártam. Olyan szinten őszinte érzelmei vannak , hogy tudom , ő az aki kell nekem. Megkérdezte hogyan gondolom , hogyan legyen tovább ? Gondolkozni ? Ahh nekem az már nem megy , a szívem átvette a hatalmat. Nekem ő kell ! Tűzön vízen át!!! Ez után megbeszéltük , hogy találkozni fogunk , bár sajna nem olyanok a körülményei hogy nála tudjunk , de ezt is meg fogjuk oldani. Egy hónap múlva fogunk találkozni , addig pedig , teló , msn és ami csak lehet. De annyira édes , olyanokat mondd nekem mint még senki, olvasva a blogomat , már féltékeny :) Még sosem érzett irántam igy senki és föleg nem mondta el.

Basszus! 3 napja és teljesen belézúgtam :) Már alig várom hogy találkozunk és megölelhessem. De addig minden pillanat csak közelebb visz minket egymáshoz.